
CITES ékszer: elefántcsont, teknőspáncél és korall eladása
CITES ékszer: elefántcsont, teknőspáncél és korall eladása A CITES ékszer lényege röviden: a védett fajokból készült ékszerek kereskedelmét uniós rendeletek szabályozzák. Az antik kor

CITES ékszer: elefántcsont, teknőspáncél és korall eladása A CITES ékszer lényege röviden: a védett fajokból készült ékszerek kereskedelmét uniós rendeletek szabályozzák. Az antik kor

A fóliázott drágakő jelenléte a 18. és 19. századi ékszertechnika egyik legfontosabb stílusjegye, ahol a kő pavilonja alá helyezett vékony, ezüstözött vagy színezett fémfóliával (foil-backed)

A professzionális antik ékszer árazás az anyagérték (aranyár és drágakősúly) és a leletérték (történeti kor, ritkaság, mesterjegy és proveniencia) szigorú szintézisére épül. Egy tárgy akkor

A roncsolásmentes drágakővizsgálat lényege röviden az, hogy a becsüs a kő hátuljának megbontása nélkül azonosítja a követ és becsüli meg annak tömegét. Ehhez lupét, mikroszkópot,

A történelmi drágakő lelőhelyek igazolása az antik műtárgypiac legmagasabb szintű ármeghatározó tényezője. Egy kasmíri zafír, egy mogoki burmai rubin vagy egy indiai Golconda gyémánt piaci

A proveniencia igazolása régi leltárak, számlák, zálogjegyek és fémjelek szisztematikus összeolvasásán alapul. Az eredeti vásárlási bizonylat, az aukciós katalógus és a biztosítási értékbecslés számít a

A kőcsere antik ékszerekben azt jelenti, hogy egy régi foglalatból valamikor kivették az eredeti drágakövet, és helyette valamilyen utánzatot, dublettet vagy szintetikus követ helyeztek be.

A viktoriánus kor drágakövei és a korszak drágakőhasználata szigorúan Viktória királynő magánéletéhez, valamint a Brit Birodalom expanziójához igazodtak. A korai, romantikus szakaszban (1837–1861) a színes kövek,

Annak vizsgálata, hogy mit mutat meg az antik drágakő csiszolás egy tárgy koráról, az ötvöstechnológia fejlődéstörténetén alapul. A csiszolás formája (a táblás, a rózsa, a

A drágakövek antik ékszerekben való megjelenése nem véletlenszerű divatdöntés volt. A kőpreferenciákat a bányászati lehetőségek, a kereskedelmi útvonalak és az ellátottság gazdaságtörténete határozta meg. A