A pecsétgyűrű olyan gyűrű, amelynek fejébe tükörképben vésett jel kerül, hogy viaszba nyomva olvasható lenyomatot adjon. Az ókortól a 18. századig hitelesítő eszköz volt, utána egyre inkább a rang és a család jelképe. A datálásban a felirat betűtípusa, a címer vonalkázása, a fej formája, az anyag és a vésés módja segít. A vésés azonban lehet későbbi, mint maga a gyűrű.
A cikk végén gyakorlati összefoglaló és 10 kérdéses önellenőrző kvíz vár.
Tartalomjegyzék
TogglePecsétgyűrű: aláírás az ujjon
Évszázadokon át kevesen tudtak írni, egy pecsétet viszont bárki felismert. A pecsétgyűrű ezért a tulajdonos aláírása volt, amelyet mindig magánál hordott. Egy levél, egy szerződés vagy egy oklevél ettől vált hitelessé. Az antik pecsétgyűrű tehát eredetileg használati eszköz, nem dísz.
Ma a legtöbb pecsétgyűrű vitrinbe vagy ékszerdobozba kerül, viaszt soha nem lát. A gyűjtő és az értékbecslő számára mégis a használat nyomai a legbeszédesebbek. A vésés iránya, a betűk formája és a címer részletei sokszor pontosabb korjelzők, mint maga a gyűrű.
Mi a pecsétgyűrű?
Olyan gyűrű, amelynek lapos feje vagy foglalt köve mélyvésett jelet hordoz. A jel tükörképben készül, hogy a viaszlenyomat helyes állású legyen. A jel lehet címer, címerdísz, monogram, kereskedőjegy vagy személyes jelkép.
A pecsétgyűrű rövid története
Ókor és Bizánc: a vésett kő korszaka
A pecsétgyűrű elődei a mezopotámiai hengerpecsétek és az egyiptomi szkarabeuszos gyűrűk voltak. A görög és római világban a mélyvésett kő, az intaglió vált általánossá. Leggyakrabban karneolba metszettek istenalakot, portrét vagy állatot. A gyűrűs pecsét a római polgár személyes azonosítója volt.

Kép: The Metropolitan Museum of Art, közkincs
Bizáncban a pecsétgyűrű vallási képeket kapott. A 6. századtól Szűz Mária és a szentek alakja is megjelent rajtuk. Viselőjük védelmet és a hitük nyilvános vállalását is várta tőlük. A fémbe vésett kép itt már kiváltotta a drága metszett követ.

Kép: The Metropolitan Museum of Art, közkincs
Középkor és reneszánsz: hivatal, kereskedelem, címer
A középkorban a gyűrű volt a leggyakoribb ékszer, a pecsétgyűrű pedig a legfontosabb gyűrűtípus. Városi tisztviselők, kereskedők és nemesek egyaránt használták. Az aláírás helyett a viaszba nyomott jel azonosította a kiállítót és a hivatalát. A kereskedők gyakran saját kereskedőjegyet vésettek bele, a nemesek címert.

Kép: Art Institute of Chicago, CC0
A 15-16. századi portrékon a pecsétgyűrű gyakran a mutatóujjon vagy a hüvelykujjon ül. Innen könnyű volt viaszba nyomni. A korabeli festmény ezért értékes forrás, ha egy gyűrűtípus viseletét keressük. Az angol V&A ugyanezt a viseletet emeli ki a 16. századi angol pecsétgyűrűknél.

Kép: The Metropolitan Museum of Art, közkincs
17-19. század: a címeres gyűrűtől az óralánc-pecsétig
A 16-17. században a címeres arany pecsétgyűrűt széles körben hordták az előkelő férfiak. A gyűrű anyaga maga is rangot jelzett, mert az aranyat sok helyen a fényűzési törvények a felső rendeknek tartották fenn. A V&A szerint a pecsétgyűrűt a 18. században nagyrészt az óralánc-pecsét váltotta fel. Ez a láncon függő, kőbe vésett pecsét kényelmesebb volt, és nem kopott a kézen.

Kép: Art Institute of Chicago, CC0
A 18. században a módos gyűjtők antik vésett köveket foglaltattak gyűrűbe. Ekkor terjedtek el az üvegpaszta-másolatok is, köztük James Tassie lenyomatai. A jáspisporcelán intaglió is megjelent, amelynek hátterét a Wedgwood kámeák gyártása világítja meg. A 19. század közepétől a pecsét egyre inkább díszítő szerepbe szorult.
A viktoriánus korban a pecsétgyűrű újra divatba jött, de már elsősorban a családi múlt kifejezőjeként. Címer, címerdísz és monogram került rá. A 19. század közepétől a keménykőbe vagy aranyba vésett kezdőbetűk is népszerűek lettek. A 20. századra a pecsétgyűrű egyszerű, monogramos aranygyűrűvé vált, amelyet ritkán használtak pecsételésre.
Címeres, monogramos és jelképes pecsétgyűrűk
A pecsétgyűrű jele négy fő típusba sorolható. Mindegyik mást árul el a tulajdonosról és a korról.
- Teljes címer: pajzs, sisak, sisakdísz, gyakran rangkoronával. Nemesi vagy városi tulajdonosra utal.
- Címerdísz önmagában: csak a sisak fölötti alak, például egy kar karddal. A brit gyakorlatban különösen gyakori a 18-19. században.
- Monogram: egy vagy több összefonódó kezdőbetű. Polgári tulajdonosnál és a 19. század közepétől különösen elterjedt.
- Kereskedőjegy vagy személyes jelkép: hajó, állat, csillag, céhjel. Polgári, kereskedői vagy mesteri tulajdonosra utalhat.
A címeres gyűrű a legbeszédesebb, de a legtöbb csapdát is rejti. A lenyomat nem mutat színt, ezért ugyanaz a pajzskép több családhoz is tartozhat. A V&A egyik 17. századi gyűrűjén például a vadkanfejes címert egy walesi család és Grimsby városa is használta. Egy címer azonosítása ezért mindig forráskutatást igényel.
A vonalkázás mint korjelző
A címerszíneket vésett és nyomtatott képen vonalakkal és pontokkal jelölik. Az egyik legkorábbi rendszert 1600-ban adták közre. Az általánosan elterjedt változatot Silvester Petra Sancta tette ismertté 1638-as munkájával. Ha egy pecsétgyűrű címerén színjelölő vonalkázást látsz, a vésés aligha korábbi a 17. század közepénél. A vonalkázás hiánya viszont nem bizonyítja a korai készítést.
Rangkorona és sisak
A pajzs fölötti korona és sisak a tulajdonos rangjára utalhat. A rangkoronák formája azonban országonként és koronként eltért. Egy bárói vagy grófi korona értelmezéséhez címertani kézikönyv és lehetőleg az eredeti címereslevél kell. A hazai nemesi címerek azonosításában Nagy Iván családtörténeti munkája és a Siebmacher-féle címerkönyvek a szokásos kiindulópontok.
Vésési technikák: kézi, gépi, kő és fém
A vésés módja sokat elárul a gyűrű koráról és minőségéről. Négy alapeset fordul elő.
Kézi vésés fémbe. A vésnök acél vésővel, kézzel metszi ki a jelet az arany vagy ezüst fejbe. A barázdák mélysége és szélessége kissé változó, a vonalak élesek és tiszták. A betűk és a címeralakok apró egyenetlenségei a kézi munka jelei.
Kőbe metszett intaglió. A keménykövet forgó koronggal és csiszolóporral metszették. Jellemző kövek a karneol, a szardonix, a heliotróp, vagyis vérjaspis, és a kalcedon. A kőbe metszett pecsét a 18-19. században különösen kedvelt volt. Az intagliókról a miniatűr szobrászat csodáiként is szokás beszélni, és joggal.

Kép: The Metropolitan Museum of Art, közkincs
Gépi vésés. A pantográfos vésőgép sablonról viszi át a mintát. A 20. században terjedt el széles körben. A vonalak egyenletes mélységűek és szabályos keresztmetszetűek, a betűk szinte tökéletesen egyformák. A lézeres jelölés a 20. század végétől jelent meg, felülete inkább égetett, mint metszett.
Öntött jel. Olcsóbb darabokon a jel a gyűrűvel együtt öntve készült, és csak utólag igazították. A vonalak lekerekítettek, a mélyedések alja szemcsés lehet.
A tükörkép a legegyszerűbb első ellenőrzés. A valódi pecsételésre szánt jel fordított állású, a monogram tükörképben olvasható. Ha a betűk a gyűrűn egyenesen olvashatók, a vésés díszítő célú, és nem pecsétnek készült.
↔ Húzd jobbra a táblázatot
| Amit látsz | Amire utalhat | Fenntartás |
|---|---|---|
| Lombard betűs felirat | 14. század közepe előtti középkori vésés | A 19. századi neogótika is utánozta |
| Színjelölő vonalkázás a címeren | 17. század közepe utáni vésés | Hiánya nem bizonyít korai kort |
| Csak címerdísz, pajzs nélkül | 18-19. századi, főként brit gyakorlat | Később is készült |
| Heliotróp, szardonix vagy karneol pecsétkő | 18-19. századi kőbe metszett pecsét | Ma is használt kövek |
| Egyenletes mélységű, gépies betűk | 20. századi pantográfos vésés | Régi gyűrűt is véshettek újra |
| Egyenesen olvasható monogram | Díszítő, nem pecsételő célú vésés | Jellemzően 19-20. századi |
Az antik pecsétgyűrű datálása: mire figyel a szakértő?
A datálás itt is a részletek összevetéséből áll. Egyetlen jel ritkán dönt, de együtt szűk időablakot adhatnak.
Felirat és betűforma. A lombard betűs vésés a 14. század közepéig volt jellemző, utána a gótikus írás vette át a helyét. A 19. századi monogramok díszes, összefonódó írott betűi jól elkülönülnek a korábbi, egyszerű nagybetűktől. A betűforma ugyanakkor könnyen utánozható, ezért mindig a szerkezettel együtt kell nézni.
A fej és a sín formája. A korai darabok feje gyakran nyolcszögletű vagy kerek, a sín vastag. A 17. századtól az ovális fej vált jellemzővé. A viktoriánus gyűrűk vállán gyakori a vésett vagy domborított lombdísz. A sín állapotáról és az átméretezés nyomairól sokat elárul a belső felület.
Fémjel és finomság. A brit vagy osztrák-magyar fémjel pontos időablakot adhat. A finomság jelzése önmagában is támpont, ahogy az aranyötvözetek és karátrendszerek változásai is mutatják. Fémjelet azonban sok régi gyűrű nem kapott, főleg a kötelező jelzés előtt.
Kopás. A rendszeresen használt pecsétgyűrű vésése a széleken lekerekedik, a fej sarkai elkopnak. Ha egy állítólag 17. századi gyűrű vésése éles, a fej pedig kopott, a jel későbbi lehet. A kopás iránya és mértéke többet mond, mint az előlap díszítése, ahogy az ékszer hátoldala is gyakran fontosabb az előlapnál.
A leggyakoribb datálási csapdák
- Újravésett fej: a régi gyűrű jelét lecsiszolták, és új tulajdonos jelét vésték bele. A gyűrű kora és a vésés kora így eltér.
- Gyűrűvé alakított óralánc-pecsét: a függőpecsét kövét később gyűrűbe foglalták. A kő régi, a foglalat és a sín újabb. Az ilyen darabokon az átalakítás nyomai döntik el az értéket.
- Régi intaglió új gyűrűben: az ókori vagy 18. századi kő gyakran került későbbi foglalatba. A kő és a gyűrű datálása külön feladat.
- Historizáló utánérzés: a 19. század gótikus és reneszánsz formákat is másolt. A stílus itt sem egyenlő a korral.
Pecsétgyűrűk a magyar gyűjteményekben
A hazai pecsétgyűrűk a nemesi és a polgári világ határát is megmutatják. Az Iparművészeti Múzeum ötvösgyűjteményében több jól datált példány található. Egy 16-17. századi magyarországi arany pecsétgyűrű címert és „II H” monogramot visel. Egy kortárs ezüstgyűrű MM monogramot, életfát, holdat és csillagot.
A múzeum leírása szerint az ezüstgyűrű vidéki munka, tulajdonosa valószínűleg nem nemes volt. A korban az aranyékszer viselése a nemességhez kötődött, a jel pedig céhmesteri jegy is lehetett. Egy 18. századi magyar darab aranyozott ezüstből készült, kecskepásztor alakjával. A 19. század végén a Zsámbokréthy család 18 karátos, köves arany pecsétgyűrűt csináltatott a családi címerrel.
Ezek a példák jól mutatják, hogy itthon az anyag is rangjelző volt. A Habsburg-kori magyar nemesi ékszerkultúra része volt a címeres gyűrű is. Egy hazai pecsétgyűrű azonosításánál a címereslevél, a családi iratok és a hagyatéki leltár a legfontosabb források. Ezekről a proveniencia igazolásának módszerei adnak támpontot.
Piaci és értékbecslési szempontok
A pecsétgyűrű értékét több tényező együtt határozza meg. Az anyagérték csak az alsó határ. A korai, ép, kézzel vésett darab ritka, és jóval többet érhet a fémértékénél.
- Azonosítható címer: ha a címer bizonyíthatóan egy ismert családhoz köthető, az felárat jelenthet. Az azonosítást forrásnak kell alátámasztania, nem a hasonlóságnak.
- A vésés minősége: a finom, kézi vésés önálló művészi érték. A gépi vagy elkopott vésés csökkenti az értéket.
- Kőbe metszett pecsét: a jó minőségű intaglió a kő kidolgozása miatt is értékes.
- Átalakítás: az újravésés, a cserélt sín vagy az utólagos foglalat csökkenti az értéket, ha a leírás nem említi.
A „nemesi pecsétgyűrű” megnevezés önmagában nem árérv. Sok címeres gyűrű polgári családé vagy városé volt, és sok címert később találtak ki. A tárgyérték és a fémérték elkülönítésében a leletérték és az anyagérték különbsége a kiindulópont.
Mit érdemes megjegyezni?
A pecsétgyűrű a hitelesítés eszközeként született, és csak később vált családi jelképpé. A 18. században nagyrészt az óralánc-pecsét vette át a szerepét. A 19. században díszítő, címeres és monogramos formában tért vissza. A datálásban a felirat, a vonalkázás, a fejforma, a vésés módja és a kopás együtt ad támpontot.
A legfontosabb szabály: a gyűrű és a vésés kora eltérhet. Az újravésett fej, a gyűrűbe foglalt függőpecsét és a régi kő új foglalatban gyakori jelenség. Ezért egy pecsétgyűrűt mindig két tárgyként érdemes vizsgálni: hordozóként és jelként.
Kézben tartva: mire utal, amit látsz?
Ez az összefoglaló a cikk legfontosabb datálási kapaszkodóit gyűjti egy helyre. Kiindulópontot ad a jelek értelmezéséhez, de nem helyettesíti a szakszerű vizsgálatot.
A jel
- Ha a monogram a gyűrűn tükörképben olvasható, → pecsételésre készült.
- Ha a betűk egyenesen olvashatók, → díszítő célú, jellemzően 19-20. századi vésés.
- Ha a címeren színjelölő vonalkázás van, → a vésés aligha korábbi a 17. század közepénél.
- Ha lombard betűs feliratot látsz, → 14. század közepe előtti vésésre vagy 19. századi neogótikus utánzatra gondolj.
A vésés módja
- Ha a barázdák mélysége kissé változó, a vonalak élesek, → kézi vésésre utal.
- Ha a betűk tökéletesen egyformák, a mélység egyenletes, → 20. századi gépi vésés valószínű.
- Ha a mélyedések alja szemcsés, a vonalak lekerekítettek, → öntött jelre gondolj.
A gyűrű
- Ha heliotróp, szardonix vagy karneol pecsétkövet látsz, → 18-19. századi kőbe metszett pecsét lehetséges, de a kő ma is használt.
- Ha csak címerdísz van a fejen, pajzs nélkül, → 18-19. századi, főként brit gyakorlatra gondolj.
- Ha a 16-17. századi magyar gyűrű ezüstből készült, → polgári vagy céhmesteri tulajdonos is valószínű.
Figyelmeztető jelek
- Ha a fej kopott, de a vésés éles, → a jel később kerülhetett a gyűrűre.
- Ha a kő régi, a foglalat és a sín újabb hatású, → gyűrűvé alakított óralánc-pecsét vagy új foglalat lehet.
- Ha a címert csak hasonlóság alapján kötik egy családhoz, → az azonosítás nem bizonyított, felárat nem indokol.
Teszteld magad: 10 kérdés a pecsétgyűrűkről
Gondold végig a választ, mielőtt kinyitod a megoldást. A kérdések valós vizsgálati helyzetekre épülnek.
1. Egy arany pecsétgyűrű fején az „SK” monogram egyenesen, jól olvashatóan áll. Mit jelent ez?
- A) A gyűrű biztosan 17. századi
- B) A vésnök hibázott
- C) A vésés díszítő célú, nem pecsételésre készült
- D) Kőbe metszett intaglióról van szó
Megoldás
Helyes válasz: C. A pecsételésre szánt jel tükörképben készül, hogy a lenyomat legyen olvasható. Az egyenes monogram díszítő vésés, jellemzően 19-20. századi.
2. Egy „16. századi” címeres gyűrű pajzsán függőleges vonalkázás jelöli a vörös színt. Mire következtetsz?
- A) A vésés aligha korábbi a 17. század közepénél, a datálást felül kell vizsgálni
- B) A vonalkázás a 16. század tipikus jegye
- C) A gyűrű biztosan hamis
- D) A vonalkázás a gyűrű anyagát jelzi
Megoldás
Helyes válasz: A. A színjelölő vonalkázás 1638 után, Petra Sancta munkája nyomán terjedt el. A vésés későbbi lehet, akár egy régebbi gyűrűn is.
3. Egy pecsétgyűrű feje erősen kopott, a sarkai lekerekedtek, a címer vésése viszont éles. Mit gondolsz?
- A) A gyűrűt soha nem hordták
- B) A kopás a vésés minőségét igazolja
- C) Gépi vésés, ezért 20. századi gyűrű
- D) A jel később kerülhetett a gyűrűre, újravésés gyanúja merül fel
Megoldás
Helyes válasz: D. A használat a vésés széleit is lekerekíti. Ha a fej kopott, de a vésés friss, a régi jelet lecsiszolhatták és újat véstek.
4. Egy kopott, régi hatású karneol pecsétkő újszerű foglalatban és sínen ül. Mire gondolsz?
- A) Eredeti, egységes 18. századi gyűrű
- B) A kő korábbi tárgyból, például függőpecsétből kerülhetett új foglalatba
- C) A karneol 20. századi utánzat
- D) A kő kopása a pecsételés bizonyítéka, a gyűrű egységes
Megoldás
Helyes válasz: B. A régi kő és az újabb foglalat ellentmondása átalakításra utal. A kő és a gyűrű datálása ilyenkor külön feladat.
5. Egy pecsétgyűrű betűi tökéletesen egyformák, a barázdák mélysége mindenhol azonos. Mire utal ez?
- A) Gépi, pantográfos vésésre, amely a 20. században terjedt el
- B) Különösen gondos 17. századi kézi munkára
- C) Ókori intaglióra
- D) Öntött jelre
Megoldás
Helyes válasz: A. A kézi vésésnél a mélység és a vonal kissé változik. A gépi vésés egyenletes, a betűk szabályosak.
6. Egy pecsétgyűrű fején csak egy karddal tartott kar látszik, pajzs nélkül. Mi a legvalószínűbb értelmezés?
- A) Kereskedőjegy
- B) Céhjel, ezért polgári tulajdonos
- C) Címerdísz önmagában, ami a 18-19. századi gyakorlatban, főleg brit darabokon gyakori
- D) Bizánci vallási jelkép
Megoldás
Helyes válasz: C. A sisak fölötti címerdísz önállóan is szerepelhetett a gyűrűn. A pontos azonosításhoz azonban a teljes címer és forráskutatás kell.
7. Egy 16-17. századi magyar ezüst pecsétgyűrűn monogram, életfa, hold és csillag látható. Ki lehetett a tulajdonosa?
- A) Biztosan főúr, mert a jelkép összetett
- B) Valószínűleg nem nemes, akár céhmester, mert az arany a nemességhez kötődött
- C) Egyházi méltóság
- D) Városi hivatal
Megoldás
Helyes válasz: B. Az Iparművészeti Múzeum hasonló darabja ezüstből, vidéki munkával készült. A leírás szerint tulajdonosa nem volt nemes, a jel céhmesteri jegy is lehetett.
8. Az eladó szerint egy címeres gyűrű „egy ismert grófi családé”, mert a pajzskép hasonlít. Mit teszel?
- A) Elfogadod, a hasonlóság elég bizonyíték
- B) A rangkoronából biztosan eldöntheted
- C) A fémjel megmondja a családot
- D) Forrást kérsz, mert ugyanaz a pajzskép több családhoz vagy városhoz is tartozhat
Megoldás
Helyes válasz: D. A lenyomat nem mutat színt, és azonos címereket több tulajdonos is használt. A V&A vadkanfejes gyűrűjénél egy család és egy város is szóba jön.
9. Egy pecsétgyűrű lombard betűs, gótikus hatású feliratot visel, a sín és a fej viszont gépi egyenletességű. Mi a helyes kiindulópont?
- A) 19. századi neogótikus utánérzés is lehet, a betűforma önmagában nem datál
- B) Biztosan 14. századi, a felirat ezt igazolja
- C) Bizánci gyűrű
- D) Római kori darab
Megoldás
Helyes válasz: A. A lombard írás a 14. század közepéig volt jellemző, de a historizmus újra használta. A stílust a szerkezettel együtt kell értékelni.
10. Egy 18. század végi férfi hagyatékában sok vésett óralánc-pecsét van, pecsétgyűrű egy sem. Meglepő ez?
- A) Igen, a 18. században mindenki pecsétgyűrűt hordott
- B) Igen, az óralánc-pecsét csak a 20. században jelent meg
- C) Nem, a 18. században a pecsétgyűrűt nagyrészt az óralánc-pecsét váltotta fel
- D) Nem, mert a pecsételést a 17. században megszüntették
Megoldás
Helyes válasz: C. A V&A szerint a 18. században a függőpecsét nagyrészt átvette a pecsétgyűrű szerepét. A gyűrű a 19. században tért vissza, inkább jelképként.
Önértékelés: 9-10 helyes válasz: jól olvasod a jeleket és a csapdákat. 6-8: biztos alap, a táblázatot érdemes még egyszer átnézni. 5 alatt: olvasd újra a vésési technikákról és a datálási csapdákról szóló részt.
Gyakori kérdések a pecsétgyűrűről
1. Mire használták régen a pecsétgyűrűt?
Aláírásként. Viaszba nyomva hitelesítette a leveleket, szerződéseket és okleveleket, és azonosította a kiállítót. A 18. századtól egyre inkább a rang és a család jelképe lett.
2. Miben különbözik a címeres gyűrű és a monogramos gyűrű?
A címeres gyűrű pajzsot, sisakot vagy címerdíszt visel, és családhoz vagy városhoz köthető. A monogramos gyűrű kezdőbetűket hordoz, és a 19. század közepétől különösen elterjedt.
3. Honnan tudom, hogy egy pecsétgyűrű vésése kézi vagy gépi?
A kézi vésés barázdái kissé változó mélységűek, a betűkön apró egyenetlenségek látszanak. A gépi vésés egyenletes, a betűk szinte tökéletesen egyformák. A biztos megítéléshez nagyítós vizsgálat kell.
4. Miért fordított a pecsétgyűrű vésése?
Mert a viaszba nyomott lenyomatnak kell helyes állásúnak lennie. A gyűrűn ezért a jel tükörképben áll. Ha a monogram a gyűrűn egyenesen olvasható, az díszítő vésés.
5. Mennyit ér egy antik pecsétgyűrű?
Az anyagérték csak az alsó határ. Az értéket a kor, a vésés minősége, az épség és a bizonyítható származás együtt adja. Az azonosított, korai, kézzel vésett darab többszörösét érheti a fémértéknek.
6. Lehet-e egy régi pecsétgyűrű vésése újabb a gyűrűnél?
Igen, ez gyakori. A régi jelet lecsiszolták, és új tulajdonos jelét vésték be. Az óralánc-pecsét kövét is gyakran foglalták később gyűrűbe.
7. Hogyan azonosítható egy magyar nemesi címer a gyűrűn?
A címertani kézikönyvek, például Nagy Iván családtörténeti munkája és a Siebmacher-féle címerkönyvek adnak kiindulópontot. A biztos azonosításhoz a címereslevél és a családi iratok kellenek.
Források
- Victoria and Albert Museum: Signet ring, 17. század, vadkanfejes címerrel (810-1871)
- Victoria and Albert Museum: Signet ring, Anglia, 16. század, hajóval (M.226-1975)
- Art Institute of Chicago: Signet Ring, Németalföld, 1475-1500 körül
- The Metropolitan Museum of Art: Signet Ring, Ball, Black & Co., 1864
- The Metropolitan Museum of Art: Gold Signet Ring with Virgin and Child, Bizánc
- Lang Antiques: Signet Rings, a pecsétgyűrű története korszakonként
- Wikipedia: Hatching (heraldry), a színjelölő vonalkázás története
- Iparművészeti Múzeum: Férfi pecsétgyűrű MM monogrammal, 16-17. század
- Iparművészeti Múzeum: Pecsétgyűrű címerrel és „II H” monogrammal, 16-17. század
- Iparművészeti Múzeum: Pecsétgyűrű kecskepásztor alakjával, 18. század
- Iparművészeti Múzeum: Pecsétgyűrű a Zsámbokréthy család címerével, 19. század vége
- Navette Jewellery: Chains, watches, fobs, seals and medals, Part II: fob seals



